A női keblek

A női kebleket a nőiesség szimbólumaként tartják számon és a nők életében fontos szerepet töltenek be. Mindazonáltal éppen társadalmi megítélésük stilizálta olyan szimbólummá, melynek során az eszményi ideáltól való eltérés az érintett hölgyek számára lelki problémát okozhat. Erre vezethető vissza a nők azon örök epekedése, hogy mindig is szépen formált, esztétikus keblekre vágytak, vágynak. Egy mellnagyobbítással a kis- vagy megereszkedett mellű hölgyek is részesei lehetnek a számukra annyira óhajtott mellméretnek- illetve formának. Nagyon sok érv szól a mellnagyobbítás mellett: azok a keblek, melyek alkatilag kicsire nőttek, nem felelnek meg saját szépségideálunknak.
Sok nő nem akar beletörődni abba a ténybe, hogy mellük formája megváltozott, akár terhesség, akár hirtelen fogyás, vagy egyszerűen csak az idő múlása miatt. Mellimplantátum behelyezésével nem csak az annyira áhított ideális alakot érhetik el, hanem egy teljesen új testtudat és önbizalom birtokába is juthatnak.

Anatómiai jellemzők

A mell különböző szövetekből áll: mirigyszövetek, zsír, ideg és véredények szövevényéből. A női mell a nagy mellizomzaton (pectoralis major) helyezkedik el és bőrrel borított. Ezeknek a szöveteknek köszönheti a mell a puhaságát, formáját, mozgékonyságát és keménységét. A női mellmirigyek a belsőelválasztású petefészek befolyása alatt állnak. A pubertás időszakában, később pedig minden menstruáció előtt a mellek megduzzadnak. A tulajdonképpeni mirigytestet kötőszövet hálózza be és kisebb-nagyobb zsírszövetrészek szelik át .
A kor előrehaladtával a kötőszövet veszít rugalmasságából és a tulajdonképpeni mirigyszövet terjedelmében kisebb lesz. Maga a zsírszövet megnagyobbodhat illetve össze is zsugorodhat. Külső és belső körülmények (öregedés, atrophia, terhesség, súlygyarapodással és csökkenéssel járó szöveti változások, öröklött tulajdonságok), a mell elváltozásával járnak. Míg a fiatal években többnyire telt és kemény, addig az idő múlásával egyre megereszkedettebb lesz, a gravitáció hatására „lógni” fog.

Implantátumok

A szilikon egy nagyon stabil, kémiailag kevésbé reakcióképes műanyag. Az implantátum külső burka mindig szilárd szilikonból áll. Töltőanyagként manapság szilikonzselét, konyhasóoldatot vagy vízzselét használnak. A tudomány mai állása szerint szójaolajjal töltött implantátumok ma már nem kerülhetnek szóba. A különösen szövetbarát szilikon- implantátumok kifejlesztésével manapság a mellnagyobbítás rutinbeavatkozássá vált.
Nagyon sok formája és fajtája létezik ezeknek az implantátumoknak. Mára már kizárólag az amerikai és európai szabványoknak megfelelő, az adott országok Egészségügyi Minisztériumai által elfogadott implantátumokat lehet csak felhasználni. A szilikon csak akkor veszélyes a szervezetre, ha kilép a környező szövetekre. Ez a mellimplantátumoknál is előfordulhat. Minél tömörebb a szilikon, annál nehezebben tud szétoszlani. A mai szilikonok éppen ezért sokkal nagyobb töménységűek, mint a 70-es években voltak. 1985 óta egyre többször alkalmaznak egy alig cseppfolyós kocsonyás anyagot. Ezek az implantátumok nem annyira simulékonyak, mint a 70-es évekiek, de biztonságosabbak.

Műtéti beavatkozás

Az alkati szempontokat figyelembe véve különböző bemetszésekkel lehet az implantátumot a megfelelő pozícióba helyezni. Az implantátum behelyezése általában egyetlen kis vágással megoldható:
  • hónaljtájon (hónaljtáji bemenet, a hónalj fölött)
  • a mellek alatt, a mellredőknél (inframmalikus bemenet)
  • a bimbók peremén (periatrikus bemenet)
Az implantátumot kívánság szerint vagy a mellizomzat, vagy pedig a mellmirigy alá bújtatják.
Az, hogy milyen nagyságú és fajtájú implantátum kerüljön beültetésre, valamint hová kerüljön a vágás, az orvossal történő első konzultáció alkalmával dől el. Az anatómiailag formázott implantátumoknál különösen fontos a helyes orientáció. (A laposabb felével felfelé, a vastagabb felével lefelé álljon). Az implantátum behelyezése után adott esetben egy gumicsövecskét is felhelyezhetnek, melyen keresztül a felesleges váladékot vezetik el az operáció utáni első napon. Ezt követi a sebösszevarrás. Egy ilyen operáció egy-két óráig tart.

Felmerülő problémák, veszélyek

Még szakmailag korrektül elvégzett operációknál is felléphetnek komplikációk illetve nehéz lefolyású esetek. Történhet bevérzés, felfertőződés, a seb nehezen gyógyul, az implantátum elcsúszik, eltompulhat, érzéketlenné válhat a bőr idegeinek illetve a bimbók érzékelése, zavaró hegek jelenhetnek meg. A vérkeringési szabálytalanságok (szédülés, hányinger) sokkal inkább „valódi” komplikációk az előbb leírt esetekkel szemben. Az operáció utáni professzionális gondozás ugyanakkor döntő fontosságú a gyógyulás szempontjából és a Paciens biztonságát szolgálja. Az operáció után néhány hétig még megfelelő támasz- illetve sportmelltartót kell viselnie, hogy a mellek az új formához alkalmazkodhassanak és „megszokják” azt. Ez alatt az időszak alatt bizonyos fokú feszítő érzés, esetleg enyhe fájdalom a procedúra természetes velejárója. A varratok kiszedése után a sebet hidratáló krémmel lehet kenegetni. A problémamentes gyógyuláshoz, és hogy ne alakuljanak ki feltűnő hegek, mindenekelőtt nyugalomra van szükség. ( Sport mellőzése, kevésbé megterhelő fizikai aktivitás.)

Mellnagyobbítás

Kicsi, fejletlen mellek (Hypotrophe mammae)

Kezelés: augmentációs plasztika implantátum behelyezésével. A fejletlen melleket implantátum behelyezésével nagyobbítják meg. Ez a fajta beavatkozás az esztétikai sebészet területén egyike a szabványoperációknak. Az implantátumokat a fennebb leírtak alapján helyezik be. A vágást esztétikai varratokkal kozmetikázzák el, a heg egy kis idő múlva alig vagy egyáltalán nem látható. Maga a mell teljesen hegmentes terület marad. Továbbra is szoptatásra alkalmas, ugyanúgy megmarad a kívánt forma, nagyság és keménység is.
A betegségmegelőző vizsgálatok – mint a mammográfia – éppenúgy elvégezhetőek, mivel az implantátum a mell izomzatán illetve az alatt helyezkedik el, és nem áll közvetlen kapcsolatban a mellmiriggyel. Az implantátumnak kimutathatóan semmiféle egészségügyileg károsító hatása nincs annak „viselőjére”. A mellben kialakuló csomókat időben és sokszor jobban is ki lehet tapintani. A mell érzékenysége továbbra is fennmarad. A kicsi, megereszkedett mellek az implantátum segítségével feltöltődnek, ezzel közvetve feszesebbé válnak. Augmentációs beavatkozás esetén csak egy-két napra kell befeküdni. A varratokat kb. 10-14 nap után távolítják el. Az operáció utáni három hétben kerülje a fárasztó fizikai aktivitást, ezzel is elősegítve a gyógyulást.

Petyhüdt mellek

Egy nagyon megereszkedett mell esetében ráadásként szükség van feszességnövelő operációra. Ennek során – még az implantátum behelyezése előtt - a bőrfelületet lecsökkentik. Ez a fajta mellforma vagy öröklődött, vagy a szoptatás illetve hirtelen fogyás során jött létre. Hogy visszaállítsuk a mellek eredeti állapotát, a mellfeszesítés elengedhetetlen. Ennél a beavatkozásnál eltávolítják a felesleges bőrt és újraformálják a mellet.
A szükséges bevágásokat szemmel alig látható helyen, a mellbimbók pigmentált részén függőlegesen, fentről lefelé ejtik, adott esetben pedig – a mell formájától függően – a mell redőzetében. Esztétikai öltési technikával, melynek során a varratok a bőr alatt helyezkednek el, a sebek normális körülmények között olyan szépen gyógyulnak be, hogy egy idő után szinte nem is láthatók. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő saját szövet, bizonyos esetekben implantátumot is melléhelyeznek, hogy a mell teltebbnek látszódjék és jobban formázott legyen. A kórházi ápolás kb. két napot vesz igénybe. A varratokat kb. két hét után szedik ki.

Mellkisebbítés

Nagy, túlfejlett keblek (Hypertrophe mammae)

Kezelés: Redukáló plasztika. A túl nagy és lógó mellek sok esetben nem csak esztétikai problémát jelentenek. Különösen „vékonydongájú” hölgyek esetében okozhat a gerincoszlop egyoldalú leterheltsége miatt nagy fájdalommal járó váll- és hátfájást. Nem egy esetben a túlzottan nagy mellek lelki problémát is okozhatnak. Azoknak a hölgyeknek, akik nem csak ettől szenvednek, hanem még fizikai aktivitásukban is korlátozva érzik magukat, a mellkisebbítés (redukciós mammaplasztika) az ideális megoldás. A mellszövetek túlzott megereszkedéséből fakadó lelki traumára itt is megoldás lehet a feszességnövelő operáció.
Mellkisebbítő operáció előtt érdemes a testsúlyt ideális szintre hozni, mivel egy mellkorrekció utáni nagy mértékű súlycsökkenés megintcsak a mellek megereszkedéséhez vezet.

A melleket a beavatkozás előtt bemérik és a tervezett bemetszéseket a bőrön felvázolják. A tervnek megfelelően – általános érzéstelenítés mellett – eltávolítják a bőr külső rétegének egy részét, szükség esetén a bőr alatti zsírszöveteket is.
Mivel a nagy, megereszkedett melleknél a mellbimbók is megcsúsztak eredeti poziciójukhoz képest, ezért a mellkisebbítő beavatkozásoknál visszahelyezik őket eredeti helyzetüknek megfelelően. A beavatkozásnál ügyelnek arra, hogy a mirigytest és mellbimbó egysége megmaradjon és a szoptatási készség ne szenvedjen csorbát. A mell érzékenységét minden kisebbítő módszernél fent tudják tartani.
Az operáció során ugyanazokat a bemetszéseket alkalmazzák, mint a mellfeszesítő beavatkozásnál. Ebben az esetben nem csak a felesleges bőrt távolítják el, hanem egyidejűleg a megfelelő mennyiségű zsír-, kötő és mellmirigy-szöveteket is leszívják.
Normális körülmények között a mellbimbót a talapzatán hagyják és a megkisebbített mellhez igazítják. 3-4 napos kórházi tartózkodást igényel, a varratokat kb. 14 nap után szedik ki.
1 2
Mellanatómia
3 4 5 6
Magasabbprofil, texturált felület Normál profil, texturált felület Anatómiai implantátum forma, texturált felület Sima, síkos felület; normál profil