A dohányzás káros hatásai közül a szájüreg gyakran háttérbe szorul a légzőrendszer vagy a szív-érrendszer mellett, pedig a fog és az íny az elsők között szenvedi el a dohányfüst terhelését. A nikotin és a dohányfüst egyéb anyagai nemcsak elszínezik a fogakat, hanem gyengítik a fogágyat tartó szöveteket és lassítják a szájüreg gyógyulását is. Aki dohányzik, nem feltétlenül számít rá, hogy ez hány ponton kapcsolódik a fogászati panaszaihoz.
Hogyan hat a dohányzás a fogínyre?
A dohányfüst összehúzza a fogíny ereit, ami elsőre akár kevesebb vérzésnek is tűnhet, valójában viszont rontja a szövetek vérellátását és oxigénellátását. Ez gyengíti a szervezet helyi immunválaszát, így a fogíny nehezebben védekezik a lepedékben szaporodó baktériumok ellen. A dohányosoknál ezért jelentősen nagyobb a fogágybetegség (gingivitis, majd parodontitis) kockázata, mint a nemdohányzóknál, és a betegség gyakran súlyosabb formában, kevesebb figyelmeztető vérzéssel jelenik meg, ami megnehezíti a korai felismerést. Ha a fogágybetegség már kialakult, a kezelés eredménye is kevésbé kiszámítható dohányosoknál, mert a gyengébb vérellátás miatt a fogíny lassabban gyógyul a kezelés után.
Fogelszíneződés és fokozott lepedék- és fogkőképződés
A dohányfüstben lévő nikotin és kátrány a fogzománc apró pórusaiba rakódik, ami jellegzetes sárgás, barnás, hosszabb távon akár sötétbarna elszíneződést okoz. Ez a folyamat a dohányzás gyakoriságával és időtartamával egyenesen arányos, és a megszokott fogmosással nem mindig távolítható el teljesen. A dohányzás emellett a lepedék és a fogkő felhalmozódását is gyorsítja, ami tovább növeli a fogágybetegség kockázatát. Rendszeres ultrahangos fogkőeltávolítással a felhalmozódott fogkő eltávolítható, az elszíneződés egy részét pedig szakszerű fogfehérítéssel lehet kezelni, bár ennek tartóssága dohányzás mellett rövidebb lehet.
Lassabb gyógyulás szájsebészeti beavatkozások után
A dohányzás nemcsak a mindennapi szájhigiénét, hanem a fogászati beavatkozások utáni gyógyulást is nehezíti. Foghúzás után a dohányzás és a szívószál használata növeli az úgynevezett száraz alveolus (a sebben kialakuló vérrög kimozdulása) kockázatát, ami fájdalmas, lassabban gyógyuló állapotot okozhat, ezért javasolt az első napokban mindkettőt elkerülni. Hasonló a helyzet fogbeültetés (implantáció) esetén is: a dohányzás rontja a csont és az implantátum közötti összenövés esélyét, ezért a hosszú távú eredményt befolyásoló tényezők között szokás megemlíteni, a szájhigiénia és a rendszeres kontroll mellett.
Szájüregi rák kockázata
A dohányzás az egyik legjelentősebb igazolt kockázati tényező a szájüregi rák kialakulásában. A rendszeresen dohányzók körében a szájüregi rák kockázata többszörösen magasabb, mint a nemdohányzóknál, és a kockázat tovább nő a napi elszívott cigaretták számával, a dohányzás időtartamával, valamint rendszeres alkoholfogyasztással együtt. Ezért fontos a rendszeres fogászati kontroll: a vizsgálat során a fogorvos a fogak és az íny mellett a szájnyálkahártyát is átnézi, és egy esetleges gyanús elváltozást korai szakaszban észre lehet venni.
Rossz lehelet és az íz- és szaglóérzék változása
A dohányzás az egyik leggyakoribb oka a tartósan rossz leheletnek, mert a dohányfüst anyagai megtelepednek a szájnyálkahártyán és a nyelv felszínén, és a szájszárazság is gyakoribb dohányosoknál, ami tovább ront a helyzeten. Hosszabb távon a dohányzás az íz- és szaglóérzéket is tompíthatja, ami sokaknak csak leszokás után, az érzékek fokozatos visszatérésekor tűnik fel.
Mit tehet a fogai és fogínye védelméért?
A legnagyobb előnyt a leszokás hozza: a szakmai megfigyelések szerint a leszokás után a fogágybetegség kockázata idővel fokozatosan csökken, és a szájüregi rák kockázata is közeledik a nemdohányzókéhoz, bár ez több évet vehet igénybe. Addig és leszokás után is sokat segít:
- naponta kétszer alapos fogmosás fluoridos fogkrémmel,
- napi fogköztisztítás fogselyemmel vagy fogköztisztító kefével,
- rendszeres dentálhigiéniai kontroll és fogkőeltávolítás, hogy a lepedék és a fogkő ne halmozódjon fel,
- vérző, duzzadt vagy visszahúzódó íny, tartósan rossz lehelet, vagy a szájnyálkahártyán megjelenő, két hétnél tovább fennálló seb, fehér vagy vörös foltos elváltozás esetén mielőbbi fogorvosi vizsgálat.
Mikor forduljon fogorvoshoz?
Dohányosként a rendszeres fogászati kontroll nem hagyható ki, még panaszmentesen sem, mert a fogágybetegség korai szakasza gyakran alig észrevehető, a vérzés pedig, ami máskor figyelmeztető jel lenne, dohányosoknál kevésbé jellemző. Ha fogelszíneződést, laza fogat, tartósan rossz leheletet vagy a szájnyálkahártyán gyanús elváltozást észlel, ne várjon a következő rutin alkalomig, kérjen időpontot hamarabb.
Dohányzik, és szeretné felmérni, hogyan áll a fogínye és a fogai állapota? Kérjen időpontot egy alapos vizsgálatra és dentálhigiéniai kontrollra, mi elmondjuk, mire figyeljen a jövőben.