10 tévhit a fogfehérítésről

A fogfehérítésről rengeteg fél-igazság és elavult információ kering, sokszor baráti tapasztalatból vagy évekkel ezelőtti cikkekből. Ez könnyen odáig vezet, hogy valaki feleslegesen halogatja a kezelést, vagy éppen ellenkezőleg, olyasmit vár el tőle, amire nem alkalmas. Az alábbiakban a tíz leggyakoribb tévhitet vesszük sorra, és megmutatjuk, mi áll mögöttük valójában.

1. tévhit: „A fogfehérítés károsítja a fogzománcot"

Ez az egyik legelterjedtebb félelem, de a rendelőben, szakszerűen, jóváhagyott anyagokkal végzett fogfehérítés a jelenlegi szakmai ismeretek szerint nem oldja és nem károsítja a fogzománcot. A fehérítő gél hatóanyaga a fog belsejében, a zománc pórusain áthaladva éri el az elszíneződést okozó molekulákat, a zománc szerkezetét ez nem bontja le. Amitől viszont valóban óvakodni kell, az a nem szakszerű, ellenőrizetlen, gyakran túl magas koncentrációjú vagy túl sokáig alkalmazott otthoni termékek túlzott, rendszertelen használata: ez már ronthatja a fog állapotát és tartós érzékenységet okozhat.

2. tévhit: „A fogfehérítés fájdalmas eljárás"

A professzionális fogfehérítés alapvetően nem fájdalmas beavatkozás, tűre vagy érzéstelenítésre nincs szükség hozzá. Amit sokan tapasztalnak, az inkább átmeneti érzékenység vagy enyhe bizsergés, amikor a fehérítőanyag a zománcon át eljut a fog belsejéhez közelebbi rétegekig. Ez a legtöbb esetben magától elmúlik, és nem azonos a fájdalommal. A SwissDentnél többféle fehérítőanyagot használunk, és mindegyik biztonságos.

3. tévhit: „Az otthoni fehérítő fogkrém ugyanazt tudja, mint a rendelői kezelés"

A fehérítő fogkrémek és a rendelőben, szakember felügyelete mellett alkalmazott professzionális kezelések nem ugyanabba a kategóriába tartoznak. A kereskedelmi forgalomban kapható termékek hatóanyag-koncentrációja jóval alacsonyabb, mint amit fogorvos alkalmazhat, ezért az eredményük is jellemzően szerényebb és lassabban jelentkezik, gyakran inkább a felszíni elszíneződést (például a kávé vagy a dohányzás okozta foltokat) csökkentik enyhe csiszoló hatással, nem a fog belső színét változtatják meg. Aki érdemi, látható eredményt szeretne, annak a szakmai ajánlások szerint érdemes fogorvoshoz fordulnia.

4. tévhit: „Ha egyszer kifehérítettem a fogam, az eredmény örökre megmarad"

A fogfehérítés eredménye idővel fakul, ez nem a kezelés hibája, hanem a fogak természetes tulajdonsága: az étkezési és életmódbeli szokások (kávé, tea, vörösbor, dohányzás) folyamatosan hatnak a fog színére. Emiatt alkalmanként érdemes lehet frissítő, úgynevezett touch-up kezelést végeztetni. A pontos tartósságról és a javasolt frissítésről a fogfehérítés oldalunkon tájékozódhat.

5. tévhit: „A koronák, hidak és tömések is kifehérednek a kezeléssel"

Ez tévhit: a fehérítőanyag kizárólag a saját, természetes fogzománcra hat, a műanyag vagy kerámia felületű pótlásokra, koronákra és tömésekre nem, mert ezek az anyagok nem rendelkeznek azzal a mikroszerkezettel, amelyen a fehérítőgél áthatolhatna. Emiatt, ha valakinek látható helyen van pótlása vagy tömése, érdemes ezt előre jelezni a fogorvosnak, mert a kezelés után színkülönbség alakulhat ki a saját fog és a pótlás vagy tömés között.

6. tévhit: „Terhesség vagy szoptatás alatt egyáltalán nem lehet fogfehérítést végezni"

Ez sem teljesen igaz. Kifejezetten a terhességre vonatkozó, megbízható klinikai vizsgálat kevés áll rendelkezésre, ezért a legtöbb szakmai szervezet elővigyázatosságból óvatosságot javasol erre az időszakra, és nem minden fehérítő alkalmas ilyenkor. Van azonban olyan fogfehérítő, amely terhesség és szoptatás közben is elvégezhető. Ha valaki ebben az időszakban van, mindenképp érdemes ezt előre jeleznie a konzultáción, hogy a megfelelő kezelést választhassuk.

7. tévhit: „Minél tovább van a fogon a fehérítőanyag, annál fehérebb lesz az eredmény"

A hosszabb ráhatási idő nem jelent arányosan jobb eredményt, viszont növeli az érzékenység és az ínyirritáció kockázatát. A szakszerűen alkalmazott, ellenőrzött koncentrációjú és időtartamú kezelés éppen azért biztonságos, mert a fogorvos a fog és az íny állapotához igazítja az alkalmazást, nem azért, mert minél tovább tart, annál jobb. Az otthon, felügyelet nélkül, „minél többet, annál jobb" logikával használt termékek éppen ezért jelentenek nagyobb kockázatot.

8. tévhit: „Bármilyen fogazati állapotnál elvégezhető, előzetes vizsgálat nélkül"

A fogfehérítés nem alkalmazható automatikusan minden fogazatra. Fogkő, aktív szuvasodás, kezeletlen ínybetegség vagy sérült fogfelszín esetén ezeket a jellemzően a fehérítés előtt kezelni kell, egyrészt mert a fogkő rontja a kezelés eredményét, másrészt mert a sérült felületeken a hatóanyag egyenetlenül vagy fájdalmasabban hathat. Ezért előzi meg a kezelést mindig egy vizsgálat.

9. tévhit: „A fogfehérítés helyettesíti a rendszeres fogtisztítást"

A fogfehérítés esztétikai kezelés, nem helyettesíti sem a napi szájhigiéniát, sem a rendszeres fogkőeltávolítást. Sőt, a tiszta, fogkőmentes fogfelszín az egyik alapfeltétele annak, hogy a fehérítőanyag egyenletesen és hatékonyan tudjon hatni, ezért sok rendelő kifejezetten javasolja a fogkőeltávolítást a fehérítés előtt vagy azzal egy alkalommal.

10. tévhit: „Minden korosztálynak és minden fognál ugyanúgy javasolt"

A fejlődésben lévő, még kialakulóban lévő fogazatnál a szakmai ajánlások általában óvatosabbak, és inkább az idősebb tinédzser kortól, a maradófogak teljes kialakulása után javasolják a kezelést. A pontos korhatárról a fogfehérítés oldalunkon tájékozódhat.

Mit érdemes tudni, mielőtt fogfehérítés mellett dönt?

A fentiek közös tanulsága, hogy a fogfehérítés biztonságos, jól bevált esztétikai kezelés, ha szakértő végzi, és előzetes vizsgálat előzi meg. A SwissDentnél 15 éve foglalkoznak fogfehérítéssel Sopronban, eddig több mint 1200 sikeres kezeléssel, a megújult hatóanyagnak köszönhetően pedig kényelmes, fájdalommentes élményre törekednek. A konkrét csomagokról, árakról és az Ön fogazatához illő megoldásról a fogfehérítés oldalunkon vagy egy konzultáción tájékozódhat részletesen.